Pelcz Katalin

Koutny Ilona

Köves Margit

Durst Péter

Vecsernyés Ildikó

Horváth Judit

Máté Judit Eszter

Illés-Molnár Márta

Irene Wichmann

Piotr Kowalczyk

H. Tóth István

Radek Patloka

Imke Rulik

Jendraszek Monika

Magyari Sára

Grendel Lajos

Sólyom Réka

TARTALOM TANULMÁNYOK A MAGYAR NYELV MÚLTJÁRÓL ÉS JELENÉRŐL Köves Margit: Kazinczyról és a magyar nyelvújításról 5 Szili Katalin: Szavak dialógusa 15 Horváth Judit: Az etimológiai kutatások történetéhez 28 Pelcz Katalin: A 18–19. századi nyelvmesterek betűtanáról és a helyesírásról 37 Máté Judit Eszter: Egy magyar nyelvkönyv a 19. század végéről 49 Illés-Molnár Márta: Anyanyelv és idegen nyelv között félúton 58 Irene Wichmann: Petőfi Sándor költészete a 19. századi finn paratextusok tükrében 66 Koutny Ilona: Rendszerváltozás – nyelvi változás 79 Piotr Kowalczyk: Tadeusz Różewicz: A magyar nyelvóra 91 H. Tóth István, Radek Patloka: Tűnődés a szlengről a magyar nyelv évében 99 A MAGYAR NYELVRŐL - KÜLFÖLDI SZEMMEL Imke Rulik: Hibaelemzés köztes nyelvi keretben 106 Jendraszek Monika: Milyen nemű a magyar nyelv őrzője? 137 Vecsernyés Ildikó: Helsinki egyetemi hallgatók gondolatai a magyar nyelvről 146 Magyari Sára: Hiedelmek a magyar nyelv körül 150 ISMERTETÉSEK Grendel Lajos: A magyar líra és epika a 20. században 156 Durst Péter: Egy új bécsi nyelvkönyv (Csire Márta: Téma. Braumüller Kiadó, Bécs, 2009.) 165 Sólyom Réka: Kettős tükrökben stílusról, stilisztikáról (Dr. H. Tóth István–Radek Patloka 2009. Kettős tükrök. A stilisztikáról magyarul – a magyarról stílusosan. Tribun EU, Prága.) 168 ISSN 1787–1417

A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata - Journal of Teaching Hungarian as a 2nd Language and Hungarian Culture

THL2 - 2009/1–2. szám

Ablonczy Balázs

Gizińska Csilla

Bedecs László

Kovács Renáta

Nagy László Kálmán

Maróti Orsolya

Jelen jubileumi kiadványunk tájékoztatást ad a Balassi Intézet hungarológiai és magyar nyelvi oktatási tevékenységéről. A magyarságtudománynak évszázados a hagyománya, nagy nevek, nagy tudományos ambíciók és a magyar humántudományok széles körű mozgósítása kapcsolódik műveléséhez. Elég csak olyan meghatározó egyéniségekre, mint Gragger Róbert vagy Klaniczay Tibor gondolnunk, vagy felidéznünk az utóbbi harminc év hungarológiai kongresszusainak népes seregszemléit Rómától Jyväskyläig és Debrecentől Kolozsvárig. A Balassi Intézet (elődintézményei örökségére is építve) ennek a magyar tudományosság széles köreit megérintő mozgalomnak több mint hatvan éve megkerülhetetlen szereplője. Ez kötelez minket arra, hogy a magyar kultúra és a magyar tudományosság az idők gyorsaságához mért szinte állandó külföldi újrapozícionálását a magyarságtudomány szemszögéből is értékeljük és a gyakorlati cselekvés területén megtegyük azt, amit megtehetünk.

Vendégoktatói hálózat 30

Koutny Ilona

About

Books

Join the club